Kis-Déli kilátó
Kis-Dél tetőn 665 méter tengerszintfeletti magasságban fából készült kilátótorony épült, ahonnan csodálatos panoráma tárul a kirándulók elé.
Tiszta időben még a Magas-Tátra vonulatait is lehet látni. Nagyon szép ráláts nyílik a településre és a környező hegyekre.
A község kialakulását a diósgyőri koronauradalom által 1755-ben létrehozott üveghutájának köszönheti, eredeti nevét – Újhuta – is innen kapta. Az üveghuták telepítésének eredménye a Bükkben a ma is létező három község, melyek közül időben az első Óhuta volt (a mai Bükkszentlászló), a második Újhuta (1940-töl Bükkszentkereszt néven), a harmadik pedig Répáshuta. A negyedik hutatelepülés a gyertyán-völgyi üveghuta mellett volt, mely 1896-ban beszüntette működését és ezzel az egész település fölszámolásra került. Emlékét a még ma is meglévő temetője őrzi.
A koronauradalom egykori elnöke gróf Grassalkovich Antal hamar fölismerte a fában gazdag terület értékét és gazdaságosabbnak látta a kitermelt fával értékesebb termékeket előállítani, mint azt nyers állapotban értékesíteni. A koronauradalom által felépített üveghutát – az 1756. január elsején kelt szerződés értelmében – Sztraka Ferenc üveghutamesternek adta bérbe, aki a szerződés záró mondata szerint: “tartozik az uraság házához szükséges karikaüvegeket adminisztrálni”. (A karikaüvegek ablaküveget jelentettek, mivel a síküveget is fúvással állították elő. A fújt üveghenger alakot kettévágták és meleg állapotban márványlapon kihengerelték).
Pár év eltelte után a huta bérlője Simonides János lett, akit a település alapítójának is lehet nevezni. Mivel az üveggyártáshoz kevesen értettek, ezért cseh, szlovák, lengyel, rutén és német származású üvegfúvómestereket telepített be. Így kezdetben a korábban említett három településen keverék szláv nyelven beszéltek. Bükkszentkereszten mai is működik szlovák nyelvű óvoda.
Az uradalom ragaszkodott ahhoz, hogy a betelepültek – üvegfúvók, favágók – római katolikus vallásúak legyenek.
Római Katolikus templom
A barokk templom a XIX. század elején épült. A belső berendezés jelentős része a diósgyőri volt pálos kolostor templomából származik.
A helytörténeti kutatások szerint a faluban korábban egy fakápolna volt, ami az egyik vasárnapi szentmise után a hívek szemeláttára összeomlott. Az oltára Répáshutára került, az örökmécsese a község múzeumába került. A kápolna megsemmisülését az építője, Simonides János még megérte, de utána néhány hónapra elhunyt és a templomkertben nyugszik.
Az új, kőtemplom alapkövét 1800. március 3-án rakták le, és egy év múlva, 1801. húsvét vasárnapján szentelték fel a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére. Az eredetileg fából készült torony egy villámcsapás miatt elpusztult, így ezt később téglából építették újjá. A harangok számára a templomkertben épült harangláb.
A templom belső berendezésének jelentős része a diósgyőri volt pálos kolostor templomából származik. Miután II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, a koronauradalom – mint tulajdonos – adományozta a belső berendezést az akkor még újhutai templomnak. Így került ide a szószék, a Mária-oltár és az orgona. Különlegességnek számít a szószék, melynek oldalán a négy evangélistát – eredeti ruházatuktól eltérően – a pálosok fehér öltözetében ábrázolták a készítők, a sajóládi pálos szerzetesek. Az üvegcsillárt 1887-ban a Bükk utolsó üveggyárosa ajándékozta a templomnak.
Bükki Üveghuták és Néprajzi Múzeum
A múzeumban bemutató látható a község történetéről valamint az itt készült üvegtárgyakról.
A szállástól kb. 450 m.
Gyógynövénykert, gyógynövényház, Gyuri bácsi teái
Szabó György több mint hat évtizeden keresztül gyógynövények után kutatva járta a Bükkszentkereszt környéki erdőt, mezőt. Teái számtalan betegséget gyógyítanak. Tudását a nagymamájától „örökölte”, aki szintén a nagyanyjától tanulta, hogy „fűben, fában orvosság” van. A javasasszony unokája ma is gyűjti a gyógynövényeket, figyeli hatásukat, kutat újabb fajták után.
Tevékenysége nyomán megalakult a Bükki Fűvészmester és Népgyógyászati Egyesület, melynek működtetésében egy gyógynövénykert és gyógynövényes ház várja a vendégeket.
A népgyógyászat ma is működő, élő jelenség, mindnyájunk tapasztalata tartja életben, teszi gazdagabbá. Bár az orvostudomány ma csodákra képes, mégsem szabad elfelejtenünk azt a gyógyító tudást, amit évszázadok alatt halmozott fel az emberiség.
A bükki füvesember több évtizede azon munkálkodik, hogy munkájával, tudása legjavával segítse azokat az embereket, akik nyitottak és kíváncsiak a kiegészítő gyógymódok iránt. Gyuri bácsi neve és a népgyógyászat elválaszthatatlanul összeforrott a mai magyar köztudatban. Mindkettő nagy jelentőséggel bír az egészség megőrzésében, a betegségek gyorsabb leküzdésében.
Népnevelő, felvilágosító tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el több fontos fórumon.
A Gyógynövényház telefonszámán: 06-46-390-278.
A Gyógynövényház nyitva tartása:
- hétfőtől-szombatig: 08:00-16:30
- vasárnap: 08:00-12:00
A gyógynövénykert június elejétől augusztus végéig előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
A kertlátogatásra online jelentkezés szükséges: https://tura.gyorgytea.hu/gyogynoveny
Holdviola tanösvény
A bükkszentkereszti ifjúsági tábortól (Galuzsnya-hegy oldalában) induló és oda visszakötő közepesen nehéz útvonalon halad. Egy virágot stilizáló lila „kereszt” jelzés mentén a fákra festett római számok jelzik az állomásokat, melyekhez az ismeretanyag egy vezetőfüzetben található meg.
https://www.mozgasvilag.hu/turazas/turautak/tura-a-holdviola-tanosvenyre
A 9 állomás megismertet a Bükk, illetve a település környékének flórájával, faunájával, illetve egyéb érdekességekkel. Többek között megismerkedhetünk az erdei mesterségekkel (mészégető), egy II. világháborús emlékhely történetével (Gizella-védővonal), a névadó növény (erdei holdviola) élőhelyével, különböző karsztformákkal (Boldogasszony köve) és az erdő fafajaival.
Ugyanakkor erdészeti és vadászati ismeretekkel is gazdagít.
A tanösvény kb. 3 km hosszú, és felkészültségtől függően 1-2 órás kellemes túra, egy spirituális energiával átszőtt helyen.
A bükkszentkereszti ifjúsági tábortól induló és oda visszakötő közepesen nehéz útvonalon. A kilenc állomás megismertet az erdei mesterségekkel (mészégetés, faszénégetés, fakitermelés, erdészet, vadászat), egy II. világháborús emlékhely történetével (Gizella-védővonal), a névadó növény (Erdei holdviola) élőhelyével, különböző karsztformákkal és az erdő fafajaival.
Gyógyító kövek – Boldogasszony köve
A gyógyító kövek azon misztikus helyek egyike, ahová évente több százan zarándolkolnak.
A legenda szerint valaha Bükkszentkereszten járt Szűz-Mária, aki Jézus halála után bánatában világgá indult. Útja a falu melletti erdei ösvényen haladt végig, és amikor elfáradt leült egy kőre, amely megpuhult alatta, és megőrizte az ülése nyomát. Ezért tartja a nép gyógyítónak azt a követ és környékét. Ezt a követ a helyiek Boldogasszony-kövének nevezték el. Szent és egyben gyógyító helynek tekintették. Ugyanis a környékbeliek azt tapasztalták, hogy aki ezen a kövön megpihen, az hamarosan felgyógyult betegségéből.
Az ezoterikusok szerint a Bükkben van egy energia háromszög. Ezt ők kimérték, és a háromszög csúcsain lévő helyeken a legnagyobb az energia kisugárzása. Az egyik csúcsa ennek a háromszögnek a Boldogasszony köve.
Vannak emberek, akik úgy érzik, hogy a köveknél elzsibbad a kezük és a lábuk. Sokan közülük és természetgyógyászok is visszaigazolják a kövek gyógyító energiáját. Ezért az erdő ezen részét rengeteg kiránduló keresi fel, az ország minden részéről, jönnek a gyógyulni vágyó betegek.
A hitetlenkedők kedvéért megjegyezném, azért a kövek mellett a tiszta, egészséges erdei levegő, a „csend” és a madárcsicsergés jótékony, léleknyugtató hatása vitathatatlan.
IV. Béla emlékmű
Az emlékmű a Mészárszék réten található, a Lófő tisztás északi részénél.
A legenda szerint IV. Béla király vitézei a Muhi csatából menekülve itt, a Lófőtisztáson ütköztek meg utoljára a tatár hordákkal, mielőtt a király elérte a biztonságos bélapátfalvi kolostort.
Az egykori csata tiszteletére emelték 1994-ben az emlékművet, melynek kőtömbjén a király bronzból készült domborműve is látható.
IV. Béla (1206. november 29. – 1270. május 3.)
Magyarország királya 1235-től haláláig. II. András magyar király és első felesége, Merániai Gertrúd második gyermeke. Hagyományosan a legnagyobb magyar uralkodók közé soroljuk. Az ő nevéhez fűződik az ország tatárjárás utáni újjáépítése, innen a „második honalapító” jelző.
Előzetes egyeztetéssel lovas kocsikázásra van lehetőség környéken.
Bihari László: +36-30-993-0920